A Hulahopp karika történelme
A hulahopp karika feltalálása több ezer évre nyúlik vissza a történelemben. Először az ókori egyiptomiak és görögök használták a karikát gyermekek szórakoztatására, majd miután felfedezték súlycsökkentő hatását, így elég gyorsan elterjedt a felnőttek körében is. Első változatai szőlővesszőből készültek, majd súlyának nehezítése miatt az új alapanyaga a bambusz, a fém illetve a fa lett.
A 14. században az angolok szív- és érrendszeri problémák gyógyítására alkalmazták. A hula hoop elnevezést a 18. századba kapta egy Polinéz-sziget világi (hawaii) táncról, a hula táncról. A hula táncban minden egyes mozdulatnak fontos szerepe van. A táncos testével növények, és állatok mozgását utánozza, jelenségeket mutat be, történeteket mesél el pl.: viharról, vadászatról, harcról. Az úszó cápát vagy ringatózó pálmát utánzó táncos hiszi, hogy valóban cápává vagy pálmává válik. Ebben a táncban a mozgás nagyon hasonlít a karikázás közbeni mozgásra. A hula hoop-t magyarul hulahoppnak hívják, mégis sokan tévesen hullahoppnak nevezik.
A 20. században két amerikai: Richard Knerr gyermekkori barátja, Arthur Melin legyártotta a karika műanyag verzióját, melyet két hónap alatt annyira sikerült népszerűsíteni, hogy 25 millió darabot tudtak eladni belőle. Egy évvel később a Wham-O cég Amerikában már több, mint százmilliót adott el belőle. A videó játékok korában nehéz elhinni, hogy egy ilyen egyszerű játék milyen szenzációs hódításra volt képes fél évszázaddal ezelőtt.
Hulahopp karika története "Apám abban hitt, hogy minél egyszerűbb egy játék, annál jobb" - mesélte Knerr lánya. "Ha hazahozott egy játékot és mi nem találtuk ki, hogy mire való, akkor az a játék szerinte nem volt jó" - emlékezett. A hulahopp karika valódi amerikai árucikké vált. Hogy mennyire az volt, azt az bizonyítja, hogy az egykori Szovjetunióban be is tiltották, mert az "amerikai kultúra ürességét" vélték felfedezni benne. Az emeryville-i cég a mai napig profitál a hulahopp-üzletből, bár azt nem árulták el, hogy például tavaly mennyi fogyott a - sokak által karcsúsító hatásúnak tartott, sporteszközként is használatos - játékból.
Tanulmány
John Porcari, a Wisconsin-La Crosse Egyetem munkatársa arról számolt be, hogy a karikákkal végzett koreografált gyakorlatok egyre népszerűbbek a sportolni vágyók körében, ami azért nagyon pozitív, mert az Amerikai Sportgyógyászati Főiskolán készített tanulmánya szerint hulahopp karikázás közben ugyanannyi energiát használunk fel, mintha több mint hat kilométer/órával gyalogolnánk.
A tanulmány során tizenhat 16 és 59 év közötti nőt figyeltek meg hulahopp-edzés közben. A résztvevőknek egy harmincperces edzés során folyamatosan ellenőrizték az oxigén felhasználásukat, a szívritmusukat, illetve, hogy mekkora fizikai erőfeszítésbe kerül számukra a mozgás. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kísérleti alanyoknál harmincperces óra során átlagosan 151-es pulzust mértek, miközben 210 kalóriát égettek el.
Az eredmények ismertetésére az Amerikai Sportgyógyászati Főiskola éves találkozóján került sor, melyet a "Testmozgás Orvosság" elnevezésű Denverben megrendezésre kerülő világkongresszussal egybekötve tartottak meg.
Berzi Emese cikkei, Debreceni Egyetem
Fizika a fitnessben
Egy forgómozgást végző test szöggyorsulása egyenesen arányos a testre ható forgatónyomatékkal. Minél nagyobb a tornakarika átmérője és súlya, annál könnyebb egy határozott lendülettel mozgásba hozni. A test a tengely, a tornakarika egyenletes forgómozgást végez a tengely körül.
pl.: A forgás megkezdésekor a hulahoppozó a kezeit oldalra kinyújtva tartja, ezért tehetetlenségi nyomatéka aránylag nagy. Ekkor forgása még lassú. Perdülete állandó, szögsebessége növekszik, azaz jóval gyorsabban forog.
A forgómozgást végző test mozgási energiáját forgási energiának nevezzük.
